Szlávok és vikingek találkozója (2012), Wolin, Lengyelország

 Az utóbbi időben egy kicsit eltűntem, de ez csak azért van, mert beindult a fesztiválszezon, és vagy éppen fellépésen vagyok, vagy éppen ezzel ruhát varrok/hímzek magamnak, másoknak. Két hete is Lengyelországban, a Balti-tenger közélében voltam Európa legnagyobb viking/szláv fesztiválján, és amíg sikerül feldolgoznom az idei képeket, addig megmutatom Nektek a tavalyi képeimet. Maga a rendezvény egy skanzenben zajlik, ahol minden résztvevő (több, mint 1500!) vagy a skanzen házaiban, vagy középkori sátrakban lakik, és erre a néhány napra mindenki félretesz minden modern dolgot, és hasonlóan él, mint az őseink a IX-X. században.

                                                  

Drótékszerek

Ötletesek, egyszerűek, viccesek. Szerintem van helyük a gyűjteményemben...;)

 

Bálok Zichy Mihály szemével

Forrás: Hermitage

Zichy Mihály: Bál a Téli Palota koncerttermében Nasr ed-Din, a perzsa sah látogatása során, 1873 májusa, 1874

Zichy Mihály: Állami bankett a koncertteremben I. Vilmos tiszteletére, 1873.

Csigák és pozsgások

Hetek óta küzdök a kertben garázdálkodó csigákkal, de múlt héten bevettem a csigacsapdát (földbe süllyesztett, félbe vágott műanyagpalack, benne félig sörrel), úgyhogy most várom a csodát. Nem valószínű, hogy ilyan szép tengeri csigaházak fognak landolni benne, de az ötlet nem elvetendő...

Forrás

 

20-ágú hajfonat, Madrid 1929

Forrás: Vintage Photography

 

Programajánló - Szent László Király Ünnepe, Szabolcs

További információ: ITT.

 

XXXII. Országos Táncháztalálkozó és Kirakodóvásár, Budapest, 2013

Bár a rendezvény március 30-a és április 1-e között zajlott, szerintem már senki sem lepődik meg, ha én hetekkel, sőt hónapokkal késöbb jövök a fotóbeszámolóval. A térdműtétem miatt idén a lábam helyett a bugyellárisom táncolt, ott is hagytam egy kisebb vagyont kézzel szőtt vásznakért és gyapjúfonalakért. De legalább a szemem jól lakott. További képek az blogom Facebook-oldalán.

 

Öngyógyítás textilkórból - 6.rész

Ha jól emlékszem, ezt a barna/bézs szoknyát jelöltem ki az öngyógyításom első áldozatának, de már annyi minden készült a varrás közben és után, hogy már nem is strapálom magam az időrendiség követésével. Valamikor az 1990-es évek közepén vásároltuk édesanyámmal, és annyira a szívemhez nőtt, hog még 2-3 éve is hordtam. Nem csoda, hogy nem akartam megválni tőle, viszont sikerült valamibe beleakadnom, és kiszakadt.

Szabásminta: Burda: 2010/6

Az eredeti ötletem szerint ugyanolyan húzott nyakú blúz lett volna, mint a korábban már bemutatott piros blúz, csak rövid ujjal, és az elején gombolással. Sajnos pont a szakadás miatt csak annyi ötlet maradt meg, hogy blúz készült belőle.

Szabásminta-tervezés még mindig nem az erősségem (szerintem nem is lesz), úgyhogy a jól bevált Burda magazinhoz nyúltam, és kiválasztottam egy vállra ejtett modellt, melynek megkötő pántjait a váll felett kellett megkötni. Annyit módosítottam a szabásmintán, hogy végül nem varrtam fel a megkötő pántokat, nekem folyamatosan lecsúszott, gondolom a túl kerek vállaim miatt. Az eredetileg hosszú ujj anyaghiány miatt könyékig érő lett.

A térdműtétem nem kicsit akadályozta az elkészültét, de a szószerint fájdalmas varrás ellenére is most ez a sláger ruhadarabom. És ne is hiányzik a vállpánt. :)