2011. november 27., vasárnap

Teknő újrahasznosítva


 

Ezt a sarokpolcnak (vagy tékának?) átalakított teknőt a Praktika magazin közösségi oldalára töltötte fel Molnár Krisztina, szerintem nem csak nagyon ötletes, de még szép is.

2011. november 24., csütörtök

Cecile Corbel - La Fille Damnee


Mosolygó szentek temploma, Csaroda


Csarodára már tavalyelőtt szerettem volna eljutni. Aztán tavaly addig szívtam Szelídítőm vérét, amíg a mátészalkai kiruccanásunk alkalmával nem néztük meg e pici Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei község késő román stílusú templomát.

Ahogyan a környékbeli templomokat (Szamostatárfalva, Csenger, Csengersima), ezt a pici egyházi épületet is katolikus templomból alakítottak át reformátussá. A XIII. század második felében épült, a fennmaradt falfestmények jó része az építéskor készült.
 


A kék-piros, népies stílusú életfa-motívum és levélcsokor már a reformátusok idejében került fel, 1642-ben.


Az úgynevezett Rhédey-epitáfium (halotti felirat) 1758-ban készült. A Rhédey-család volt a fakazettás mennyezet mecénása.



A festett famennyezet, a szószék és a karzat 1777-ből való.


A templom restaurálásakor bukkantak a XIII. században készült festményekre, melyeken bizánci stílusban sorakoznak Péter és Pál apostolok, Kozma és Damján orvos szentek, Szent Anna és a kis Jézust dajkáló Mária.




A kora gótikus szentélyben a feltámadott Jézus és az apostolok kerültek a falakra.




Az ábrázolt alakok érdekessége, hogy a kor szigorú ábrázolási trendjével szemben némelyikük édesen, huncut tekintettel mosolyog.



2011. november 15., kedd

Horgolt geometria


Ha szóba kerül a horgolás, általában nagymamáink virágokból és csillagokból álló csipketerítőire gondolunk, meg a kredencek polcait díszítő csipkeszalagokra. Pedig ebben a technikában sokkal több lehetőség van. Így gondolja ezt a szerb származású Lara Koprivica is, aki a horgolt ruháinál és táskáinál a szokványos csipkeminta helyett merészen ritmizálja a vonalakat, játszik a felületekkel, elképesztően házasítja a geometrikus formákat és a natúr színeket. Hatására múlt héten végre én is elővettem a horgolótűmet, és horgoltam két pár fülbevalót, természetesen messze nem ilyen profizmussal, mint Lara. Sok évnyi kihagyás után már annak is örültem, hogy sikerült visszaemlékeznem arra, hogyan kell feltekerni a fonalat az ujjaimra... :)  








2011. november 13., vasárnap

Hajfonás, izé kalapfonás?


Egy művészeti projekt keretén belül készültek ezek a (mű)hajkreációk a Studio Marisol fodrászakadémia és a Cul De Sac spanyol tervezőpáros jóvoltából. Igen, őrültek, hordhatatlanok, de jó látni, hogy a hajfonás mint motívum is izgalmas.


Menyasszonyi ruha kalocsai hímzéssel II.


Na még egy esküvői ruha népi motívumokkal, ezúttal kalocsai motívumokkal. Ezt most kivételesen Edit barátnőm kedvéért, aki felhívta rá a figyelmem, ill. Mira barátnőm kedvéért, aki kalocsai származású, és biztosan értékelni fogja a hagyományos kínai quipao szabását követő ruhát.
Képek forrása: Magyar népi motívumok



2011. november 11., péntek

Menyasszonyi ruha matyó hímzéssel II.


Múlt héten posztoltam be egy ruhát, melyet fehér matyó hímzéssel díszítettek, ezért itt a helye egy színes matyó rózsás menyasszonyi ruhának is, melyet Kéki Zsoltné Andrea készített. Amellett, hogy ízlésesen alkalmazta a motívumokat, nálam nyerő a ruha szabása is. Érdemes megnézni a honlapján lévő galériát is, mert nem csak menyasszonyi ruhákat díszít magyar hímzéssel, hanem hétköznap is hordható, de még véletlenül sem hétköznapinak mondható viseleteket is.



2011. november 6., vasárnap

Főúri öltözetek az Esterházy-kincstárból, Iparművészeti Múzeum




 

Mióta csak megnyitották, azóta terveztem, hogy megnézem az Iparművészeti Múzeum kiállítását, de csak ma jutottam el. Végre. Elsősorban Esterházy Miklós és Pál gyűjteményéből származó főúri öltözeteket, lószerszámokat és lakástextileket kár lett volna elmulasztani, hiszen a leggazdagabb magyar főúri kincsgyűjtemény részét képezik. Nem csak történetük, de kidolgozottságuk is mesés, szívem szerint egyenként tapogattam volna végig a 16-17. századi magyar és török hímzéseket, csipkéket, bársonyokat, selymeket. A magyar főúri családok, az Esterházy, a Thurzó, a Thököly, a Bethlen, a Kéry, a Lorántffy és az Oláh családok öröksége még úgy is csodaszép, hogy a budavári Esterházy-palota 1945-ös bombázása, majd a romjai alatt töltött négy esztendő a textíliákban igen súlyos károkat okozott. A selyemszövetek, bársonyok sajnos kifakultak, az arany- és ezüsthímzések megszürkültek, az igazgyöngyök elvesztek. Az Esterházy-kincstár textilgyűjteménye mellett ötvösmunkák (ékszerek és fegyverek), valamint a családtagokat ábrázoló festmények és metszetek is szemléltetik a család elképesztő gazdagságát.
Legnagyobb sajnálatomra a múzeumban nem lehet fotózni, de cserébe a kiállításhoz kapcsolódóan megjelent egy 300 oldalas szakkatalógus is, amely részletesen tárgyalja nem csak a bemutatott tárgyakat, de leírja az egyes hímzési/szövési technikákat, ill. az öltözetek szabásmintáját is. Naná, hogy már az én könyvtáramat is gazdagítja. 
Az időszaki kiállítást meghosszabbították 2012. január 15-ig, aki teheti, nézze meg. A korral foglalkozó hagyományőrzőknek kötelező.
Képek forrása: Iparművészeti Múzeum










Menyasszonyi ruha matyó hímzéssel


Mindig felbosszant, amikor azt látom, hogy oktalan emberek ráfogják mindenre, ami hímzett virágos, hogy matyó vagy kalocsai hímzés. Ugyanúgy bármilyen népviseletes babára, hogy matyó vagy kalocsai baba. Vagy felcserélik a kettőt. Elszomorít, hogy ennyire nem ismerik kultúránk e eléggé jellegzetes szegmensét, de az még jobban, hogy nem is akarják ismerni. Vagy lefitymálják.
Ma is ezen morogtam a Vaterát böngészve, de egyből jobb kedvem lett, amikor rábukkantam erre a menyasszonyi ruhára. A képek sajnos rossz minőségűek, de még így is látszódik, hogy milyen ötletesen ültette át a matyó motívumokat modern öltözetre a ruha készítője.
Forrás: Vatera




Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...