2011. október 23., vasárnap

Festetics-kódex

Még tavaly látogattuk meg a nagyvázsonyi várat, amely kapcsán olvastam utána Magyar Benignának, aki Kinizsi Pál felesége, majd özvegyeként a vár úrnője volt.  A nőszemély elég komoly pályafutást futott, már ami családi életének menedzselését illeti, de érdeklődésemet nem a férjeinek likvidálásával keltette fel, hanem a ténnyel, hogy nő létére olvasott, és számára készítették el a középkorból ránk maradt legszebben díszített magyar nyelvű imádságoskönyvet.

A Festetics-kódexnek is nevezett pergamenkódexet a Kinizsi Pál által alapított nagyvázsonyi kolostor pálos szerzetesei másolták/illusztrálták valamikor 1492 és 1494 között. Keletkezésének idejére a „Pál uram betegségéről zerzett imádság” alapján lehet következtetni: Kinizsi Pál 1494-ben halt meg, előtte két évvel már súlyos beteg volt.


A mérete alapján (145×102 mm) mindennapi használatra szánt bőrkötéses kódex bastarda (gót betűtípus) írással készült, melynek első oldalán a Kinizsi-család címere, a másik oldalán a Magyar-család címere látható.



A számos iniciálét és lapszéldíszt tartalmazó kézirat második oldalán Szűz Mária mint Napbaöltözött Asszony látható, glóriával, kezében a gyermek Jézussal.


A kódex nem csak külsőleg érdekes, de tartalmilag is. Legfontosabb alkotóeleme, Szűz Mária kis zsolozsmája. A szöveg 31 zsoltárt tartalmaz, melyek a zsoltárfordítások egyedi verziója. A János-evangélium eleje szintén megtalálható az imádságoskönyvben, melyet valószínűleg utólag másolták be a kézirat végére az eredetileg üresen maradt oldalakra.


Figyelemre méltó, hogy Magyar Benigna kódexébe nem a bibliai szövegeket, hanem Petrarca hét bűnbánati zsoltárának fordítását másolta be a pálos scriptor. A Biblia bűnbánati zsoltáraitól tartalmilag független szöveg, mely magyar fordításban itt olvasható először, egyetlen más nyelvemlékkódexünkben sem található meg.


Arról, hogy Magyar Beningna halála után mi történt a kódexszel, semmit nem lehet tudni. A 18. század végén került a Festeticsek keszthelyi könyvtárába, majd onnan 1947-ben az Országos Széchényi Könyvtárba. Nevét a Festetics-családról kapta.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...