2012. március 22., csütörtök

Kossuth-gyász

Forrás: Néprajzi Múzeum
Az elmúlt napok az 1848-49-es szabadságharcról való megemlékezéssel teltek, így nekem is eszembe jutott két, az eseménnyel kapcsolatos jelenség. Az egyikük a „Kossuth-gyásznak” nevezett „félgyászos” öltözet, amely a két háború között a Nógrád megyei Kazáron és Maconkán terjedt el.
Forrás: Néprajzi Múzeum
Ugyebár a szabadságharc elbukott, vezetőit kivégezték, vagy bebörtönözték, a megtorlás évei következtek. Ezt annyira komolyan vették, hogy 1849 februárjában kiplakátolták, hogy bármilyen „szabadság kori” szín vagy jelkép viselése tilos, és szigorú büntetést von maga után. Eltűntek hát a "szabadságkori jelek" a felszínről, de megjelent a trikolór az öltözékek szegélyein, a tárcákon, pénztartókon, amelyre az 1850-ből keltezett a Militar-Distrikts-Commando által kiadott tiltó rendelkezés egyből reagált: "pörge kalapot, tollat, trikolór szegélyt viselni nem szabad.”

Forrás: Fejezetek Kazár néprajzából
Természetesen a nép nem adta magát olyan könnyen. Ha nem lehetett lázadni nyíltan, lázadtak rejtve. Ezt tették a kazári és maconkai asszonyok is. A kor egyik legnépszerűbb alakja Kossuth Lajos volt, így neve benne él a kazári népviselet "Kossuth-gyász"-ában is. Vörös és fekete nyomott mintás (kékfestő) szoknyából, fekete kötényből áll, és sötétkék, fehér virágos kékfestő kendő egészíti ki. Távoli rokon elhunytakor, félgyászban, adventben, böjtben viselték az éltesebb asszonyok 1945-ig. Ilyet viseltek a fiatalasszonyok aratás idején vasárnap is, mert helyi szokás szerint ilyenkor „gyászolták a határt".

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...