Túlélő-műveszet Haitiről

Haiti. A Hispaniola-sziget nyugati része (keleti része a Dominikai Köztársaság). Anno Kolumbusz által felfedezett mesés Karib-tengeri sziget, spanyolok, majd francia kalózok vágyálma. Később a cukor-, kávé- és indigótermesztés bevételeinek köszönhetően a leggazdagabb újvilági francia gyarmat, az ültetvényekre hurcolt afrikai rabszolgák rémálma. A francia forradalom nyomán eltörölt rabszolgaság után a szédítő szabadság országa, majd katonai diktatúrák melegágya, melyek tönkreteszik az ország gazdaságát. A katonai puccsoknak, polgárháborúknak és tüntetéseknek köszönhetően ma Haiti egész Amerika legszegényebb állama. Ezt fejeli meg a 2010-es haiti földrengés, amely a több mint 300 000 halálos áldozat mellett a főváros nagyobb részét is romba dönti.

És akkor kezdj új életet a romokon. Szemétből, mert az van elég. Mint például az olajos hordó. Vágd le a tetejét és az alját, a hengerrészt meg rakd körbe száraz banán- vagy cukornád-levelekkel, majd égesd le a festéket és az olajmaradékot róla. Hajtsd szét, lehetőleg kézzel-lábbal. Mert más nincs. Így készül a "fémvászon". Már kezdhetsz is álmodni ragyogó levelű fákról, fénytollú madarakról, vonagló sellőkről.

Az újrahasznosított olajos hordókból készült domborművek története az 1940-es évekhez nyúlik vissza, amikor egy amerikai tanár, DeWitt Peters meglátta egy helyi kovács, Georges Liautaud által készített fémkereszteket a temetőben. Ekkor támadt az ötlete, hogy ezt a technikát alkalmazni lehetne dekorációs tárgyak készítésénél is. 1944-ben létrehozott egy művészeti központot, ahol az ügyes kezű helyiek domborított fémlemezekből fali díszek készítésébe kezdtek. Kalapács és mindenféle, házilag eszkábált szerszámok segítségével a primitív művészet új válfaját hozták létre.

Ma ugyanilyen dísztárgyakat gyártanak a Croix-des-Bouquets összetákolt kunyhóiban. Fémmeséket árulnak a túlélésért.

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: Haitian Metal Art